Pályázatok
Skip to content Skip to main navigation Skip to footer

Testvértelepülések

Torna (Turna nad Bodvou)

Torna község Szlovákiában a Kassai völgy délnyugati részén fekszik. Tornanádaskai határátlépéssel közelíthetjük meg legkönnyebben a községet.

Lakosság szám: 3 200
Magyarok aránya: 64 %

A település 1881-ig Torna vármegye székhely volt. Egykori virágzó kisvárosnak, napjainkban községi rangja van. A történeti Magyarország legkisebb megyéjének, Torna vármegyének volt a központja. 1945 után Csehszlovákiához csatolták. Napjainkban a Kassa vidéki járás része.

Tornai vár romjai: A község felett emelkedik a tatárjárás után emelt és 1685-ben felrobbantott vár romja. A vár 1357-ben épült Tornai János idején, akinek családja a XIII. században kapta a birtokot. A Tornai család kihalása után 1406-ban Sáfár István tulajdonába került, akitol a Bebek család szerezte meg. Kb. 1448-ban a Jiskra hadsereg foglalta el. 1476-ban a várat Zápoľya Imre vásárolta meg. A XVII. században török elleni végvár volt. 1652-ban elfoglalták a törökök. A Habsburgok elleni Thököly lázadás után Schultz császári generális 1685-ben leromboltatta a várat, hogy ne kerüljön a lázadók kezére.

Szűz Mária Menybemenetele templom (katolikus), gótikus stílusban a XIV. században épült. A gótikus harang Augustin mester feliratával a XIV. század végéről származik. A hajóba a kórus alatt egy reneszánsz Bebek sírfelirat látható kb. 1600-ból. Kastély későreneszánsz stílusban épült, a XVII. században. A déli részén díszpark található halastóval. Az egykori Vármegyeháza, klasszicista épület 1820-ból, jelenleg romos állapotban van.

Tornán egy óvoda és két nyolcosztályos általános iskolája (alap iskola) működik, az egyik szlovák, a másik magyar nyelvű. A szlovák iskolába járó gyerekek túlnyomó többsége is magyarul beszél.

Leutershausen

Szendrő város és a németországi Leutershausen város vezetői 1999-ben együttműködési megállapodást kötöttek, melyet folyamatosan fenntartanak a két állam között érvényben lévő szerződések és az Európai Unió ajánlásai figyelembe vételével.

A két város közötti együttműködés egyre szorosabb és aktívabb kapcsolatokat eredményez a városok vezetői, az intézményeik, a vállalkozások és a városok polgárai között.

A város vezetők megegyeztek a városaik polgárainak oktatási, kulturális, sport, idegenforgalom, gazdasági érdekeit kölcsönösen képviselő szerződés létrehozásában. Az együttműködés kezdetének az 1999-es évet tekintik, amikor az első kapcsolatfelvétel megtörtént. Az együttműködés konkrét munkakapcsolatának kezdési időpontját 2000. július 1-ben határozzák meg.

Leutershausen 5.500 lakosú kisváros, amely az “Altmühl” (régen malom) felső részénél található. (Nürnbergtől 40 km-re.) E fallal megerősített városka tipikusan frank városrészeivel sokat megőrzött középkori jellegéből. “Híres fiának” a világ első motorrepülő feltalálójának Gustav Weißkopf-nak a város múzeumot és emlékművet szentelt.

Az egész vidék gazdag erdőkben, folyókban, patakokban, völgyekben. Ma 50 önálló falu tartozik a városhoz, mint pl. Colmberg. Az iskolának neve, amely általános és egyben középiskola is, Gustav Weißkopf Volksschule.

Látnivalói, nevezetességei között szerepel a már említett Gustav Weißkopf múzeum és emlékmű, a Szent Péter gótikus templom, a “város kapu magja” a várostoronnyal és kúttal, található itt falumúzeum, kézműipari múzeum, középkori evangélikus plébánia. Szabadidős tevékenységek sokasága áll a lakosság rendelkezésére: tenisz, lovaglás, horgászás, szolárium, szauna, fedett uszoda, játszótér, jégpálya, városi könyvtár, számos ritka madárfajt is meg lehet tekinteni.

Főbb munkakapcsolatok:

  1. Lehetőleg évente egy-egy alkalommal sor kerül hivatalos delegációk cseréjére, ahol a város első számú vezetői megtárgyalják és értékelik az elmúlt időszak tapasztalatait, és megállapodásban rögzítik a soron következő egy év feladatait. A hivatalos delegációkat a polgármesterek (vagy helyetteseik) vezetik.
  2. A delegációk összeállítása a Képviselő testület bizottságvezetőiből vagy tagjaiból történik. A későbbiek során a tárgyaló delegációban helyet kaphatnak a városok intézményeinek vezetői (oktatási, kulturális, művészeti, egészségügyi, biztonsági és rendvédelmi), valamint az együttműködő gazdasági egységek, vállalkozások vezetői.
  3. A Szerződő Felek kölcsönösen szorgalmazzák, hogy a két település gazdasági, társasági, vállalkozói, intézményei és civil szervezetei közvetlenül is lépjenek kapcsolatba egymással a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködési formák kialakítása érdekében.
  4. Szerződő Felek kidolgozzák a kulturális, művészeti kapcsolatok rendszerét és módját. Szakembereikkel konkrét javaslatokat készítenek a kulturális csoportok cseréjére, ünnepségekre, fesztiválokra, művészeti alkotótáborokra.
  5. Szerződő Felek kidolgozzák a kompenzációs elven működő gyermeküdültetések formáit.
  6. Szerződő Felek megállapodnak, hogy kedvező fogadtatás és tapasztalatok birtokában szélesítik a csereüdülés helyszíneit.