Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Szendrő ősidőkig visszamenő múltját bronzkori és szkítakori feltárások igazolják. Nevét Szend nevű birtokosától kapta, aki a Bódván révet állíttatott. Róla nevezték el Zendrew-nek, mely az idők folyamán Szendrővé formálódott.
A település a tatárjárást követő várépítések korában lépett a történelem színpadára, az 1300-as években építette fel Bebek György a szendrői várat, mely a megye első kovára volt. Szendrő neve először 1317-ben bukkant fel írásos emlékekben. 1554-től mezővárosi rangot viselt, 1613-tól 1660-ig vármegyei székhely, 1615-től 1908-ig pedig a szendrői járás székhelye volt városunk. A település életében meghatározó szerepet játszó vára II. Rákóczi Ferenc 1707-ben leromboltatta, így a város katonai, stratégiai szerepét elveszítette. A kiegyezést követő évek nagy gazdasági fellendülést hoztak Szendrő életében.
1896-ban épült a Bódva-völgyi vasút, megerősítve a település kereskedelmi szerepét. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város, a térség. Szendrőn megélénkült a szellemi élet, kiépült a település térségi feladatokat ellátó intézményhálózata.
Napjainkban tovább erősödik gazdaságirányító szerepe. Ennek elismeréseként 1996. július 1. napjával a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította Szendrőt.