|
1635-ben épült az
egykori ferences rendi kolostor és a hozzá
tartozó zárdatemplom, melynek a tűzvész
és a forradalom rongálásait kellett elszenvednie.
A kolostor és a templom 1671-ben
elnyeri a konvent titulust, ami annyit jelentett,
hogy nagyobb létszámú közösség költözhetett
ide. A templomot és a kolostort azonban
ismét felgyújtották.
1674-ben a templomhoz külső támaszoszlopokat
építettek. 1741-ben a Gróf Csáki
István földbirtokos, Móré István várkapitány,
a jólelkű hívek adományaiból, valamint a
várban korábban működő jezsuitáknak adományozott
ingatlanokból,- mely a ferencesek kezére
került-, sikerült a templomot és a konventet
felújítani, átépíteni és kibővíteni.
Jelentős kolostorrá nőtte ki magát, ahol
komoly teológiai képzés is elkezdődött a
ferences növendékek számára. A régi ferences
könyvtár néhány korabeli könyve megmaradt
számunkra. A rendház fénykorában 25-30 szerzetesnek
is otthont adott.
A szentélyt nyugati irányban meghosszabbították,
a tornyát pedig 1765-ben átalakították.
1766-tól van önálló plébánosa is
a szendrői Római katolikus egyházközségnek.
A ferences atyák 1789. november 18-án
adták át véglegesen a templomot és a kolostort.
Ennek előzménye volt, hogy II. József császár
1788-ban megszüntette a ferences
rendet. Ezt követően a plébánia a rendházban
muködött egészen 1808-ig, amikorra
elkészült a jelenlegi paplak épülete és
a papok ide költöztek át. Ma is ez az épület
szolgálja a plébániai célokat.
Szendrő városa az utóbbi időben elveszítette
jelentőségét. Egyházilag esperes székhely
lett, amit a mai napig megőrzött. A templom
egésze alatt kripta van, melyben 37 halott
nyugszik.
A templomot barokk stílusban építették,
melyre a főoltár és a mellékoltár fafaragásai
is utalnak. A főoltár a XVIII. századból
származik. A templom orgonáját a neves Országh
cég készítette.
Európa egyik legnagyobb ferences temploma.
Forrás: Szarvas
Péter esperes-plébános 2005 évi kiadványa |
 |
