Szendrőről

Földrajzi fekvés

Szendrő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi részén, a Szendrő hegység ölelésében, a Bódva folyó völgyében, az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában fekszik, a megyeszékhelytől mindössze 39 km-re.

A település képét alapvetően meghatározza a Szendrő-hegység, mely a Sajótól a Bódva-völgyig terjedő Észak-borsodi Karszt része. A város területe a természetföldrajzi tájbeosztás szerint két kistájcsoportba sorolható. A nyugati része és a Bódva völgye a Rudabánya-Szalonnai-hegységhez, a Szendrői-rögvidék pedig a Csereháthoz tartozik. A tájhatáron települt Szendrő mindenkori környezetgazdálkodása az itt található kistájak természeti erőforrásaira épül.

Szendrő forrásokban és vízfolyásokban gazdag. A helyiség vízrajzát a Bódva folyó határozza meg, mely két részre osztja a települést. A Bódva Szlovákiában, Szendrőtől 77 folyamkilométerre, a Gömör-Szepesi-érchegységben, az 1187 m magas Nagy-Csükerész (Oszadnik) alján, több forrásból ered. A Bódva a Perkupai-szoroson át érkezik a Szendrői medencébe, ahol több mellékpatak vizével bővül (Rakaca-, Verbéna-, Abodi-patak, Körméndi-árok, Lipóc-, Seres-és Szuhogyi-patak).

Szendrő klímája a Péczely-féle éghajlati körzetbeosztás szerint mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A Bódva- völgye és a Cserehát hazánk legfelhősebb területei közé tartozik. A Szendrői-medencében télen gyakori a sűrű köd, míg a hegységkeret magasabb részei napsütésben részesülnek. Szendrő és környéke a régió erdőben egyik leggazdagabb területe.

Ásványkincsei közül a lignit-barnakőszén, valamint a vas és a mészkő lelőhelyeket szükséges megemlíteni. Természeti adottságait a tengerszint fölötti 200 méteres magasság, a folyó hordaléktalaja és a középhegység mészkőtalapzata együttesen határozzák meg.

Megközelíthetőség

Szendrő város a térségben közlekedési csomópont szerepét tölti be. A megyeszékhellyel és az országgal a 26.sz. Miskolc-Ózd viszonylatú útról letérve a 27.sz. főközlekedési út, és két /2611 és 2615/ összekötő út biztosítja a kapcsolatot. A Borsod Volánnak napi 12 helyközi buszjárata közlekedik Szendrő és Miskolc között.

A város és a környező települések közúti kapcsolatára jellemző, hogy az útvonalak minden évszak természeti szépségével, nagyon szép környezetben, hegyek-völgyek között, tiszta levegőben, erdős környezetben haladnak, ezért mindenféle járművel az utazás felér egy kirándulás élményével.

A település központi szerepét növeli az 1896-ban megépített Bódva-völgyi vasútvonal. Miskolccal, és a Miskolc-Tornanádaska viszonylatú vasútvonal településeivel, napi 7 vonatpár biztosítja a vasúti kapcsolatot.

Szendrő története, várostörténet

Szendrő ősidőkig visszamenő múltját bronzkori és szkítakori feltárások igazolják. Nevét Szend nevű birtokosától kapta, aki a Bódván révet állíttatott. Róla nevezték el Zendrew-nek, mely az idők folyamán Szendrővé formálódott. A település a tatárjárást követő várépítések korában lépett a történelem színpadára, az 1300-as években építette fel Bebek György a szendrői várat, mely a megye első kovára volt. Szendrő neve először 1317-ben bukkant fel írásos emlékekben.

1554-től mezővárosi rangot viselt, 1613-tól 1660-ig vármegyei székhely, 1615-től 1908-ig pedig a szendrői járás székhelye volt városunk.

A település életében meghatározó szerepet játszó vára II. Rákóczi Ferenc 1707-ben leromboltatta, így a város katonai, stratégiai szerepét elveszítette. A kiegyezést követő évek nagy gazdasági fellendülést hoztak Szendrő életében. 1896-ban épült a Bódva-völgyi vasút, megerősítve a település kereskedelmi szerepét. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város, a térség. Szendrőn megélénkült a szellemi élet, kiépült a település térségi feladatokat ellátó intézményhálózata.

Napjainkban tovább erősödik gazdaságirányító szerepe. Ennek elismeréseként 1996. július 1. napjával a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította Szendrőt.

Település statisztika

Lakosság száma /2004./: 4404 fő
Családok száma: 1050
Lakóépületek száma: 1448
Lakások száma: 1501
1950-1980 között épült lakások: 887
1980 után épült lakások: 378
Üres lakások száma: 32
Középületek száma: 36

Szendrő város címere

Szendrő város zászlaja

Infrastruktúra

• A település villamos energia hálózata 1950-51 között épült ki. Azóta folyamatos bővítés alatt áll. A hálózat kiépítettsége 100%-os, a bekötött lakások száma 1443 db.
• Az ivóvízhálózat 1973-74 között épült, a rendszer 100%-os kiépítettségű, a bekötött lakások száma 1446 db.
• 1995-ben épült ki a településen a vezetékes gázhálózat, 100%-os, a bekötött lakások aránya 48%.
• A csatornahálózat jelenleg épül, de a kommunális szennyvíz és hulladék gyűjtése 1989-től szervezett.
• A telefonhálózat jelentősen kibővült, 100%-os, a rácsatlakozott lakások aránya 42%-os.
• A belső úthálózat 92%-a pormentesített, aszfaltozott.
• 1992-ben épült ki a kábeltévé hálózat (mely biztosítja igény szerint a TV műsorvételi lehetőséget, illetve a képújság oldalain az Önkormányzat tájékoztatja a lakosságot a helyi eseményekről, rendezvényekről, közérdekű információkról.

Testvértelepülés

Torna (Turna nad Bodvou)

Torna község Szlovákiában a Kassai völgy délnyugati részén fekszik. Tornanádaskai határátlépéssel közelíthetjük meg legkönnyebben a községet. Lakosság szám: 3200 (Magyarok aránya: 64%)

A település 1881-ig Torna vármegye székhely volt. Egykori virágzó kisvárosnak, napjainkban községi rangja van. A történeti Magyarország legkisebb megyéjének, Torna vármegyének volt a központja. 1945 után Csehszlovákiához csatolták. Napjainkban a Kassa vidéki járás része.

Tornai vár romjai: A község felett emelkedik a tatárjárás után emelt és 1685-ben felrobbantott vár romja. A vár 1357-ben épült Tornai János idején, akinek családja a XIII. században kapta a birtokot. A Tornai család kihalása után 1406-ban Sáfár István tulajdonába került, akitol a Bebek család szerezte meg. Kb. 1448-ban a Jiskra hadsereg foglalta el. 1476-ban a várat Zápoľya Imre vásárolta meg. A XVII. században török elleni végvár volt. 1652-ban elfoglalták a törökök. A Habsburgok elleni Thököly lázadás után Schultz császári generális 1685-ben leromboltatta a várat, hogy ne kerüljön a lázadók kezére.

Szűz Mária Menybemenetele templom (katolikus), gótikus stílusban a XIV. században épült. A gótikus harang Augustin mester feliratával a XIV. század végéről származik. A hajóba a kórus alatt egy reneszánsz Bebek sírfelirat látható kb. 1600-ból. Kastély későreneszánsz stílusban épült, a XVII. században. A déli részén díszpark található halastóval. Az egykori Vármegyeháza, klasszicista épület 1820-ból, jelenleg romos állapotban van.

Tornán egy óvoda és két nyolcosztályos általános iskolája (alap iskola) működik, az egyik szlovák, a másik magyar nyelvű. A szlovák iskolába járó gyerekek túlnyomó többsége is magyarul beszél.

Testvértelepülés

Leutershausen

Szendrő város és a németországi Leutershausen város vezetői 1999-ben együttműködési megállapodást kötöttek, melyet folyamatosan fenntartanak a két állam között érvényben lévő szerződések és az Európai Unió ajánlásai figyelembe vételével. A két város közötti együttműködés egyre szorosabb és aktívabb kapcsolatokat eredményez a városok vezetői, az intézményeik, a vállalkozások és a városok polgárai között. A város vezetők megegyeztek a városaik polgárainak oktatási, kulturális, sport, idegenforgalom, gazdasági érdekeit kölcsönösen képviselő szerződés létrehozásában.

Az együttműködés kezdetének az 1999-es évet tekintik, amikor az első kapcsolatfelvétel megtörtént. Az együttműködés konkrét munkakapcsolatának kezdési időpontját 2000. július 1-ben határozzák meg.

Leutershausen 5.500 lakosú kisváros, amely az „Altmühl” (régen malom) felső részénél található (Nürnbergtől 40 km-re). E fallal megerősített városka tipikusan frank városrészeivel sokat megőrzött középkori jellegéből. „Híres fiának” a világ első motorrepülő feltalálójának Gustav Weißkopf-nak a város múzeumot és emlékművet szentelt.

Az egész vidék gazdag erdőkben, folyókban, patakokban, völgyekben. Ma 50 önálló falu tartozik a városhoz, mint pl. Colmberg. Az iskolának neve, amely általános és egyben középiskola is, Gustav Weißkopf Volksschule.

Látnivalói, nevezetességei között szerepel a már említett Gustav Weißkopf múzeum és emlékmű, a Szent Péter gótikus templom, a „város kapu magja” a várostoronnyal és kúttal, található itt falumúzeum, kézműipari múzeum, középkori evangélikus plébánia. Szabadidős tevékenységek sokasága áll a lakosság rendelkezésére: tenisz, lovaglás, horgászás, szolárium, szauna, fedett uszoda, játszótér, jégpálya, városi könyvtár, számos ritka madárfajt is meg lehet tekinteni.

Főbb munkakapcsolatok:

1. Lehetőleg évente egy-egy alkalommal sor kerül hivatalos delegációk cseréjére, ahol a város első számú vezetői megtárgyalják és értékelik az elmúlt időszak tapasztalatait, és megállapodásban rögzítik a soron következő egy év feladatait. A hivatalos delegációkat a polgármesterek (vagy helyetteseik) vezetik.
2. A delegációk összeállítása a Képviselő testület bizottságvezetőiből vagy tagjaiból történik. A későbbiek során a tárgyaló delegációban helyet kaphatnak a városok intézményeinek vezetői (oktatási, kulturális, művészeti, egészségügyi, biztonsági és rendvédelmi), valamint az együttműködő gazdasági egységek, vállalkozások vezetői.
3. A Szerződő Felek kölcsönösen szorgalmazzák, hogy a két település gazdasági, társasági, vállalkozói, intézményei és civil szervezetei közvetlenül is lépjenek kapcsolatba egymással a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködési formák kialakítása érdekében.
4. Szerződő Felek kidolgozzák a kulturális, művészeti kapcsolatok rendszerét és módját. Szakembereikkel konkrét javaslatokat készítenek a kulturális csoportok cseréjére, ünnepségekre, fesztiválokra, művészeti alkotótáborokra.
5. Szerződő Felek kidolgozzák a kompenzációs elven működő gyermeküdültetések formáit.
6. Szerződő Felek megállapodnak, hogy kedvező fogadtatás és tapasztalatok birtokában szélesítik a csereüdülés helyszíneit.