1674-ben a templomhoz külső támaszoszlopokat építettek. 1741-ben a Gróf Csáki István földbirtokos, Móré István várkapitány, a jólelkű hívek adományaiból, valamint a várban korábban működő jezsuitáknak adományozott ingatlanokból,- mely a ferencesek kezére került-, sikerült a templomot és a konventet felújítani, átépíteni és kibővíteni.
Jelentős kolostorrá nőtte ki magát, ahol komoly teológiai képzés is elkezdődött a ferences növendékek számára. A régi ferences könyvtár néhány korabeli könyve megmaradt számunkra. A rendház fénykorában 25-30 szerzetesnek is otthont adott.
A szentélyt nyugati irányban meghosszabbították, a tornyát pedig 1765-ben átalakították.
1766-tól van önálló plébánosa is a szendrői Római katolikus egyházközségnek. A ferences atyák 1789. november 18-án adták át véglegesen a templomot és a kolostort. Ennek előzménye volt, hogy II. József császár 1788-ban megszüntette a ferences rendet. Ezt követően a plébánia a rendházban működött egészen 1808-ig, amikorra elkészült a jelenlegi paplak épülete és a papok ide költöztek át. Ma is ez az épület szolgálja a plébániai célokat.
Szendrő városa az utóbbi időben elveszítette jelentőségét. Egyházilag esperes székhely lett, amit a mai napig megőrzött. A templom egésze alatt kripta van, melyben 37 halott nyugszik.
A templomot barokk stílusban építették, melyre a főoltár és a mellékoltár fafaragásai is utalnak. A főoltár a XVIII. századból származik. A templom orgonáját a neves Országh cég készítette.
Európa egyik legnagyobb ferences temploma, amit Szent Ferenc tiszteletére szenteltek fel.